Rubens-i idomokkal még ma is jócskán rendelkezik a női társadalom, de már közel sem annyira csábító teltkarcsúságuk, mint 400 évvel korábban a nagy flamand festő idején. Ő kora szépségideáljaként mutatta be a hófehér bőrű, párnás testalkatú nőket festményeinek vásznán keresztül, melyre a legnagyobb hatást második felesége, a fiatal Heléne gyakorolta.
Peter Paul Rubens (Siegen, 1577. június 28. – Antwerpen, 1640. május 30.) flamand festőművész, Rembrandt mellett kora művészetének legjelentősebb alakja, a 17. századi flamand festészet egységes arculatának megteremtője. Sajátosan egyéni stílusa nagy hatást gyakorolt az európai festészet fejlődésére.
Korán felismerték tehetségét, 1609-ben udvari festővé nevezték ki, s még ebben az évben feleségül vette Isabella Brantot, Jan Brant ügyvéd és humanista lányát. Ebből a házasságából három gyermek született, Clara Serena, Albert és Nikolas.
Szeretve tisztelt felesége, Isabella Brant azonban 1626-ban, hosszú betegség után elhunyt. Ezután a már 53 éves művész feleségül vette volt felesége unokahúgát, a 16 éves Heléne Fourment-t, aki valósággal elbűvölte hamvas fiatalságával és ugyanakkor buja nőiességével.
Heléne ettől kezdve gyakran feltűnik képein. Róla festette Rubens a legintimebb hangulatú képét, a Bundácskát. Ebből a házasságból öt gyermek született, ami azt is bizonyítja, mennyire vonzónak találta őt férje, és tény az is, hogy ezt a feleségét látjuk viszont festményein a legtöbbször ruhátlanul.
Heléne-t sok képen megörökítette, s ezek a festmények különleges helyet foglalnak el Rubens életművében. A legismertebbek feleségét gyermekei körében ábrázolják. Ezek a művek és a sógornőjéről készült A szalmakalap című mű gyöngéd meghittsége éles ellentétben áll az előkelő megrendelőkről készített portrék méltóságteljes merevségével.
A női aktokat ábrázoló festményeinek esszenciáját adja A három Grácia című műve, amelyen mindkét feleségének portréja felismerhető, balra Heléne Fourment, jobbra pedig Isabella Brant, az előző felesége látható, akik a kor szépségeszményét testesítik meg. A képet, állítólag a belőle áradó túlzott érzékiség miatt, Heléne többször is meg akarta semmisíteni, de szerencsére fennmaradt az utókor számára ez a különleges alkotás.
Rubens két felesége, mint a korabeli szépségideált megtestesítő női alakok számos képen felismerhetők. Arcképei közül is a legemlékezetesebbek két feleségéről, gyermekeiről, valamint önmagáról készültek.
Rubens a fiatal feleségével, Heléne-nel töltött évek alatt felhagyott a nagyszabású vallási kompozíciók festésével, s elsősorban az életörömöt, a családi boldogságot örökítette meg. Ekkor festette nagyszerű tájképeit, amelyről boldogság, elégedettség árad. Úgy tűnik, „Bundácska” mellett végre megtalálta a festő a tökéletes boldogságot, és az igazi, nagybetűs NŐT!
Szerinted ma miért nem vonzó a duci, párnás női test? El tudod képzelni, hogy ismét divatba jön?
www.hotdog.hu