Leonardo sokoldalú életének egyik legnagyobb titka a máig találgatások tárgyát képező híres festménye, a Mona Lisa. Vajon ki lehetett ez a titokzatos mosolyú hölgy? Szerelmi szálak is fűzték egymáshoz a művészt múzsájához, vagy csak szigorúan munkakapcsolat volt közöttük?
A Mona Lisát - Giorgio Vasari, a reneszánsz művészek életrajzírója állítása nyomán - évszázadokon át La Gioconda néven is ismerték. Az idők során azonban számtalan teória röppent fel a modell kilétét illetően. Ez nemcsak a hölgy rejtélyes arckifejezésének és titokzatos mosolyának köszönhető, hanem annak is, hogy a Leonardo da Vinci (1452-1519) nem szignálta művét, egyértelmű dátummal sem látta el, és soha nem közölte, ki ült modellt a kép készítésekor.
Az elmúlt négy évszázad a kutatók és művészettörténészek folyamatos vitáival telt. A múzsák között a művész édesanyját és az egyik firenzei prostituáltat is emlegettek már.
Egy 2004-es kutatás pedig az egyik legrégebbi - először 1550-ben felmerült - elmélet mellett tört lándzsát. Giuseppe Pallanti firenzei tanár 25 éves, firenzei levéltárakban történő kutatómunkával kiderítette, hogy a titokzatos modell, Leonardo leghíresebb múzsája ki is lehetett valójában. Eszerint Mona Lisa ihletője az ötgyermekes Lisa Gherardini, egy gazdag selyemkereskedő 24 éves felesége volt.
Azonban 2010 végén újabb titok látott napvilágot: kiderült, hogy Leonardo mégsem Firenzében és nem 1503-ban kezdte festeni a képet, hanem Milánóban és néhány évvel korábban. Bizonyítékként a kép hátulján szereplő évszámra utal: a 149-es számsor után kikopott a negyedik szám. Ezek szerint az 1490-es években készült a mű, akkor pedig da Vinci éppen Milánóban tartózkodott.
Silvano Vincenti olasz kutató szerint a művész a milánói herceg, Ludovico Sforza udvarának egyik udvarhölgyét kérte fel a modelljeként.
A szóba jött lehetséges modellek között említették a korabeli itáliai elit néhány hölgytagját is, mint pl. Isabella d'Este, Isabella Gualanda vagy Cecilia Gallenari. Más feltételezések szerint híres kurtizánokat és prostituáltakat neveztek meg a Gioconda modelljeként.
Vannak, akik Leonardo édesanyját is felfedezni vélték a festmény múzsájában. Egy ismert elképzelés a festmény és Leonardo arcvonásai közti hasonlóságból indult ki: eszerint a művész - akit ma sokan tartanak homoszexuálisnak - saját magát festette le, női alakban.
Titkok övezték, amíg élt, és halála után is sok találgatás veszi körbe. Elbűvölő, társaságkedvelő ember volt és igen sok kapcsolatnak örvendhetett. Élete során nem esik szó feleségről vagy szeretőről, ennek oka sokak szerint az, hogy homoszexuális volt. Bár egy mondata inkább az aszexualitására utal: "A nemzés aktusa és minden, ami azzal kapcsolatos, oly visszataszító, hogy az emberiség kipusztulna, ha nem volna ez hagyományos szokás és nem volnának csinos arcok és érzéki természetek."
Amikor még tanítványként élt mestere, Verocchio házában, több más fiatalemberrel együtt megvádolták tiltott homoszexuális viszony folytatásával, de végül felmentették.
Akármilyen szexuális beállítottsága is volt, tény, hogy még ma is nehéz hasonló kaliberű zsenit említeni, aki felveheti a versenyt a reneszánsz mesterrel. Leonardi da Vinci igazi polihisztorként élte életét: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író volt egy személyben. Sokszor nevezik őt a reneszánsz ember őstípusának, akinek végtelen kíváncsisága csak a felfedezéseinek erejével volt egyenlő.
Világszerte az egyik legnagyobb festőként tartják számon, és egyes vélemények szerint akár ő is lehetett minden idők legműveltebb embere. És persze a legtöbb titokkal rendelkező is.
www.hotdog.hu