Pearl Harbor a Csendes-óceán közepén fekvő Hawaii-szigetekhez tartozó Oahu-n található, az Egyesült Államok nyugati partjától mintegy négyezer, Japántól mintegy hatezer kilométerre. Az Egyesült Államok 1898-ban annektálta a térséget, és katonai-haditengerészeti támaszpontok egész sorát telepítette ide. A Pearl Harbor-i csatában 1941. december 7-én a Nagumo Csúicsi tengernagy vezette japán flotta megtámadta az Amerikai Egyesült Államok haditengerészetének Pearl Harbor-i támaszpontját. Japán 1940-ben elkerülhetetlennek tartotta az Egyesült Államok elleni háborút. Vezetői úgy vélték, elegendő nyersanyaga van felhalmozva Japánnak ahhoz, hogy folytassák a háborút Kínával, dél felé elfoglalják az európai országok gyarmatait, és közben megküzdjenek az USA-val is. Az elfoglalt területek pedig biztosítják a további háború anyagszükségleteit. Az USA nem nézte jó szemmel Japán hódító politikáját, ezért zárolta az országban lévő japán vagyont, és fokozatosan megszüntette a kereskedelmet Japánnal.

Az 1. japán flotta – amely hat repülőgép-hordozóból, 2 csatahajóból, 2 nehéz- és 1 könnyűcirkálóból, 9 rombolóból, 3 tengeralattjáróból és 8 tartályhajóból állt – 1941. november 26-án indult el a Kuril-szigetektől. A flotta előtt pár tengeralattjáró haladt, melyek zsebtengeralattjárókat hordoztak. Ezeknek a mini tengeralattjáróknak kellett behatolniuk Pearl Harbor kikötőjébe. A leleplezés elkerülése érdekében Jamamoto a megszokottnál északabbra fekvő útvonalat választott a flottának. Észak felől megkerülték a Midway-szigeteket, és így északról közelítették meg Hawaiit. A támadást úgy időzítették, hogy az amerikaiaknak a lehető legnagyobb meglepetést okozzák. Az okozott kár csaknem 90%-a az első tíz percben keletkezett. Félórányi mészárlás és zűrzavar után a japán gépek eltűntek az égről.

Japán csak 29 repülőgépet és 4 tengeralattjárót vesztett el, 55 pilóta és 9 haditengerész meghalt. Az Egyesült Államok négy csatahajója (USS Arizona, USS California, USS Nevada, USS West Virginia) elsüllyedt. A USS Oklahoma felborult. Három másik csatahajó, valamint 3 cirkáló és 3 romboló súlyosan megsérült. 188 repülőgép megsemmisült. 2403-an meghaltak, 1178-an megsebesültek. A támadás ideje alatt a japánok fő célpontjainak tekintett repülőgép-hordozók nem voltak a kikötőben. A legsúlyosabb veszteségek az Arizona csatahajón következtek be. Az első támadás során bomba csapódott a elülső fedélzet alatti lőszerraktárba, és az ezt követő robbanás közel ezer embert ölt meg.

A támadás az amerikai csendes-óceáni flottát fél évre megbénította. Ez lehetővé tette, hogy Japán még 1941-ben megtámadja a Fülöp-szigeteket, Hongkongot, és Malajziát. A nemzet döbbenten hallgatta Franklin D. Roosevelt elnököt, aki december 7-ét „a gyalázat napjának” nevezte. Másnapra a háború európai konfliktusból világháborúvá szélesedett, mert az Egyesült Államok és Nagy-Britannia másnap, 1941. december 8-án hadat üzent Japánnak. Az USA ezzel belépett a háborúba, mivel eddig csak fegyverekkel és étellel támogatta az európai szövetséges országokat.

Franklin D. Roosevelt beszéde a Kongresszusban a támadás után.

Franklin D. Roosevelt elnök aláírja a hadüzenetet.

Amerikaiak tülekednek az újságárusnál. A címlapon a Pearl Harbor-i támadás.

A 77 éves Mrs. Paul Titus a Pearl Harbor elleni támadás után csatlakozott az Egyesült Államok katonai erőihez.

A tengerészet tagjai és rendőrök őrzik a Capitolium épületét a támadás után. A  Capitolium  az Egyesült Államok Kongresszusa, a szövetségi kormányzat törvényhozó ágának székhelye.

Forrás:wikipedia.hu

 

Oldal: Ritka fényképek a Pearl Harbor-i csatáról.
Történelmi érdekességek,őrületek - © 2008 - 2025 - tortenelmioruletek.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat